A tánc…

„…valami, ami szavakkal nehezen megfogalmazható, valami, ami érzelmes és érzéki, közöl, noha nem beszél, kérdez, miközben szavai nincsenek. Néha megráz, felkavar, néha meghökkent, amikor a fizika törvényeit meghazudtolni látszik. Néha gyönyörködtet csupán. Anyaga az emberi test, de eredője mindig az emberi lélek, és mindig az emberi lélek felé irányul. […] Minden ember életében jelen van a tánc, mindenki táncol valahogy. […] A táncoló ember, amíg táncol, szabad, független, azonos önmagával…” (Krámer György) Harangozó-díjas táncos, koreográfus

A tánc levezetheti akár minden feszültségünket, megkönnyebbülést hoz és ennél tovább lépve megtisztulást eredményez. A szakemberek a táncot gyakran terápiás módszerként is alkalmazzák. Ez a hatása főként abból ered, hogy mozgásban tartja az egész testet, szabad folyást enged az érzelmeknek. Mindenki megtalálja benne, amire szüksége van. A zene hangjai olyan mélyre hatolnak, mintha nemcsak a fülünkön keresztül, hanem egész testünkkel érzékelnénk mindent. A tánc a lázadás egyik eszköze is, amelyre sok példát is találunk az elmúlt évtizedekben. Benne rejlik a fegyelmezett összetartás. A táncmozdulatok szigorú szabályoknak engedelmeskednek, amelyeket csak bizonyos fegyelmezettséggel lehet követni. Ezért is fontos, hogy már gyerekként táncoljunk, sportoljunk, mert ez a fegyelmezettség, tudatosság később hasznunkra válik az élet többi területén is. A tánc kifejezhet gondolatokat, érzelmeket, vagy elmondhat egy történetet is.

 Az emberek ősidők óta táncolnak a világ minden táján. Az őskortól napjainkig sokat változott a tánc, de a lényeg mindig az maradt, hogy a testmozgáson túl szívünket-lelkünket is kikapcsolja.

A tánc maga a csoda, egy varázslat, hiszen ha szomorúan is megyünk egy táncórára, vidáman távozunk, mintha valamiféle varázslat történt volna. A boldogsághormonjaink szárnyra kelnek. Tehát a tánc nem pusztán lépések sora meghatározott ritmusban. A tánc, művészet és szépség, önkifejezés, társasági időtöltés és kellemes sport, egészséges életmód harmonikus kiegészítője, jó kikapcsolódás, baráti közösségek szerveződésének különleges színtere. A tánc maga a harmónia.

Míg a páros táncok a férfi és a nő kapcsolatát szolgálják, addig a körtáncok, legyen az görög, kubai vagy magyar tánckultúra része, a közösséghez kapcsolja az embert. A ritmussal szabályozott közös mozgás az összetartozás élményét adja.

 Az őstársadalmak idején a tánccal a valóságot szerették volna megváltoztatni valamit a mindennapi élet fenntartását is szolgálta, kommunikációs eszköz volt emberek, ember és természet között.

Az ókori civilizációkban a tánc és az egyén kapcsolata a vallásban közvetetté vált a papság irányító szerepének bevezetésével. Egyiptomban megszületett a templomi táncosnők rendje, magas technikai és művészi színvonalon működve, hivatásos művészetté emelve a táncot. Indiában szorosan Siva személyéhez volt köthető, itt kapcsolódott a valláshoz a legközvetlenebb szálakkal. Az ókori görögök voltak az elsők, akik a vallási és a szórakoztató jelleg mellett a testi-szellemi képzést is hangsúlyozták, megteremtve az ép testben ép lélek máig használatos elképzelését. A középkori Európában minden művészeti ág vallásos jellegű lett, de a templomok falain kívül is megjelent hivatásos táncosok-színészek szereplésével. A barokk korban a táncművészet volt a nemesemberek fő kifejezési formája. E műfaj elsődleges pártfogója XIV. Lajos volt, aki táncórákra járt és részt vett az előadásokban is, megteremtve a balett alapjait.

Az 1800-as évek közepére tehetjük a páros táncok elindulását, de még a társadalom nagy része elutasította, mivel az új táncok, a keringő és a polka, a korábbinál kisebb távolságot engedtek meg a partnerek között, így csak az 1910-es évektől váltak elfogadottá. A 19. században hanyatlásnak indult a romantikus balett, az egyre szerényebb művészi színvonal, tömeges látványosság jellemezte e kort, megszületett a kánkán, és a tánc eddigi művészi jellege háttérbe szorult.

A 20. században kezdetét vette a táncművészet klasszikus alapokra épülő megújulása, valamint nyugaton létrejött a radikálisabb változásokat előidéző modern tánc. Itt fontos megemlíteni Marta Graham nevét. Marta Graham olyan mély hatást gyakorolt a táncművészetre, mint Picasso a festészetre, Sztravinszkij a zeneszerzésre. Hét évtizeden keresztül művelte a táncot táncosként, koreográfusként és pedagógusként. „Egész életemet a táncban éltem, táncosként. Ez az élet intenzív megtapasztalását tette lehetővé számomra. Néha kellemetlen érzésekkel, néha félelmekkel, de mindig el- és kikerülhetetlenül” – vallotta magáról. Ez a klasszikus balettel lényegében szakító irányzat fő törekvése a kifejezés teljes szabadságának megteremtése volt. A táncművészetre nagy hatást gyakorolt egy újfajta zene, a ragtime, majd a jazz is, mely elvezetett többek között a charleston, a swing, a sztepp, a jazztánc, a musical, a rock & roll kialakulásához. Az 1960-as években megszületett a twist, egy évtizeddel később pedig az USA Puerto Ricó-i és fekete táncklubjaiban elindult hódító útjára a diszkó. Az újabb és újabb zenei stílusok további táncműfajok megszületését eredményezték, mint a hiphop, break, electric boogie, és utat engedtek a különböző kultúrák népi elemeinek újbóli felfedezésének világszerte.

Miért táncoljunk?

• Remekül hasznosítható bálokon, bulikon és jobb érzés, mint csak állni és nézni a többieket, ahogy önfeledtem táncolnak.

• Új emberekkel ismerkedhetünk meg.

• Oldja a stresszt és segít lenyugodni.

• Sikerélményt nyújt.

És ha ez még nem lenne elég, nézzük meg egészség szempontjából a jótékony hatásait:

• Több energiánk lesz, és jobban bírjuk a fizikai megterhelést.

• Javítja az alvást.

• Javítja az anyagcserét, megfelelő intenzitáson táncolva zsírégető hatású, fittebbé és egészségesebbé tesz.

• Véd a szívbetegségekkel szemben és jó hatással van a keringésre.

• Aktívan tartja az izmokat, csontokat, ízületeket, és segít megőrizni mozgékonyságunkat és lazaságunkat.

• Erősödik a lábfej, és ez javíthatja a kisebb fajta lúdtalp-betegséget is.

• Formásabbá teszi a lábat, a kart, a hasat, a feneket és a csípőt. Minden izmot megmozgat a fejünk búbjától az ujjpercekig.

• Javítja a testtartást, a koordinációt, az egyensúlyérzéket, a ritmusérzéket és a testtudatot.

Pár sor, hogy mit is jelent a tánc:

„Ez könnyű, szabadság. Kevés annál felszabadultabb dolog van, mikor teljesen átadod magad a zenének és a táncnak. A külvilág olyankor megszűnik létezni számomra… A megnyugvás, az izgalom, a csapat, az erotika, a szellemi és lelki feltöltődés, a kikapcsolódás – életforma.”

„Nekem a tánc azt jelenti, hogy szabad lehetek, elzárkózhatok a külvilági zajoktól, a problémáktól. Ahány érzés lakozik bennem, annyi különleges mozdulatot tudok kikoreografálni. A tánc és a szenvedély…”

„Hogy mit jelent a tánc számomra? A kikapcsolódást, a mozgás örömét. Véleményem szerint az önkifejezés egyik eszköze. Benne rejlik a nőknél a nőiesség, férfiaknál a férfiasság. Egy életstílus.”

Fotó: Bailar Aerobik –  www.bailar-aerobik.hu

Forrás: Wikipédia