Baba sorozat: Zalánnal az élet – 8. rész
A tél kellős közepén járunk. Egyik nap hull a hó, másik nap szakad az eső, múlt héten pedig őszies szellő fújdogált. Ki tudja ez követni? Bacik röpködnek mindenhol, de muszáj kimerészkednünk a lakásból, hiszen kell a friss levegő Zalánnak mindennap.
Nem könnyű ez az időszak. Szürkék, csapadékosak és hidegek a nappalok, a fogzás beindulása óta pedig hangosak, hosszúak és álmatlanok az éjszakák. És itt vannak a betegségek is, melyek sajnos visszatérő vendégek nálunk. Az első orrfolyós nyavalyánál nagyon kiakadtam. Magamat okoltam, biztos rosszul öltöztettem, biztos túl vékony pulcsit adtam rá, biztos nem kellett volna elmenni a mondókás foglalkozásra ilyen beteges időszakban… nehéz ügy ez. Aztán a karácsonyi hányós-hasmenős „buli” után már kezdtem belerázódni Zalán ápolásába, lelkileg is könnyebb volt minden. Majd január közepén, éppen, amikor Zalán a 8. hónapba lépett megint letepert minket egy köhögős-orrfolyós-berekedős-hőemelkedéses betegség. Egy hétig a négy fal között… Sajnos a gyógyszerek nem a kedvenc csemegéi Zalánnak, minden bevételt meg kell koreografálni. Egyik kezemben a csőre töltött fecskendő, csurig az eperízű sziruppal, a másikban egy figyelemelterelő szuperizgalmas, csörgő-zenélő játék, mindeközben a férjem énekel-táncol-bohóckodik neki. :-) A cirkuszban is felléphetnénk.
Sapka, sál…
Na, az öltöztetés sem könnyű menet. Minden indulás előtt eszkimóvá csomagolom Zalánt. Fő a réteges öltözködés: body, pulcsi, harisnya, naci, zokni, overall, sapka, kesztyű, bundazsák. És már indulhatunk is! Még ki sem értünk a kapun, de a kis ujjacskák már ki is szabadultak… gyere már, tavasz!!!
Nini, egy fog!
Sőt, már kettő! A kisfiam két gyönyörű, hófehér fogacska büszke tulajdonosa. Hihetetlen! És a sornak még nincs vége, a következők is nagyon mocorognak már. Amerre jár, nyáltenger marad utána, minden, kezébe kerülő tárggyal masszírozza az ínyét, és sajnos éjszakánként gyakrabban felsír. Búcsút inthetünk a szuper éjszakáknak, amikor 8-10 óra folyamatos alvás után ébredt csak fel egy gyors evésre… helyette van ringatás, könyörgés, nagyágyba átvivés.
Bár strapásabb időszakot élünk most, a napjaink mégis csodálatosak, hiszen tele vannak új felfedezésekkel, új mutatványokkal, új hangokkal. A legjobb móka, amikor a fém búgócsigával püföli a parkettát, a Duplo figurával kopog a szekrényen, vagy amikor minden erejét összeszedve rázza Apa multivitaminos dobozát. Mosolyt csal arcocskájára az is, amikor „elkaplak” felkiáltással kúszni kezdek felé, vagy amikor a nagy pöttyös labdát dobálgatjuk.
Hangos kurjantással üdvözli Apát minden este, édesen gügyög a pelenkázó felett hintázó színes bohócnak, gurgulázva kacag talpmasszázs közben, és egy régi kedvenc hang, melyet mostanában elég ritkán hallok: egyenletes szuszogás, néha egy-egy horkantással színesítve. Egy-egy éjszakai ramazuri után álmosan vánszorgok vissza az ágyba, és közben szomorúan arra gondolok, hogy (nekem tényleg) már csak párat kell aludnom tavaszig…
Kárpátiné Boross Nóra
Leave A Reply
Jazmin Communications
Jooble
Galéria
Vélemény, hozzászólás?