A spenót egészséges, a burgonya hizlal, a sótól magasba szökken a vérnyomás… Bizonyára mindenki ismer jó néhány bölcsességet a nagyszülők idejéből. De valójában mi is az igazság a zöldségek és más élelmiszerek körüli mendemondákban? Az Internetpatikával utánanéztünk a dolgoknak.

A spenót sok vasat tartalmaz

Ez a legenda a mai napig is tartja magát, pedig a spenót vastartalma 100 grammjában a maga 2,6 milligrammjával inkább csekélynek mondható. A mese eredete a következő: amikor egy tudós a spenót vastartalmát kiszámította, 100 gramm szárított növényből indult ki, mely tényleg 35 gramm vasat tartalmazott. Ám mivel a zöldség 90 százalékában vízből áll, a kiszámított érték egy kiló spenótra vonatkozott. Így vezetett egy számítási hiba ehhez a tézishez. Hozzátartozik még az a tény, hogy a növényi vasat a test gyengébben értékesíti, mint az állati élelmiszerekből származó vasat.

A friss zöldség jobb a mélyhűtöttnél

Ez valójában tévhit. A frissen szedett zöldséget ugyanis gyorsfagyasztják. Így a létfontosságú vitaminok, ásványi anyagok és szekunder növényi anyagok mind benne maradnak. A friss zöldség és gyümölcs viszont ezzel szemben már szedése pillanatától öregedni kezd, és hamar elveszíti értékes hatóanyagait. A narancs például gyakran hosszú utat tudhat maga mögött, mielőtt a gyümölcspultokra kerülne. A „frissen szedett” már legalább tíznapos időszakot jelent a szedéstől számítva. Na, az mennyire friss?

A light termékek karcsúsítanak

Csak látszat, hogy a light termékek pompás alternatívát kínálnak azoknak az embereknek, akik ügyelnek a kalóriabevitelre. Csakhogy esetükben gyakran nem kalóriaszegény termékekről van szó, hanem kalóriacsökkentett árukról. Éppen ezért érdemes egy pillantást vetni a tápértékanyagokra is. Így például egy 50 százalékos zsírtartalmú light majonéz 100 grammja még mindig 500 kalóriát tartalmaz, ami nem kevés. Jó tudni, hogy a light fogalmat a törvény sem védi. Tehát a lightnak a valóságban még csak kalóriacsökkentettet sem kell feltétlenül jelentenie.

A burgonya hizlal

Ha próbát teszünk vele, akkor kiderül, hogy egy adag főtt burgonya mindössze 105 kalóriát tartalmaz. Mindenesetre ugyanaz a mennyiségű sült burgonya már derekas 369 kalóriát mutat. Az érvényes tehát, hogy nem a burgonya kövérít, hanem az elkészítési módja, mely túl sok zsírt tartalmaz. Érdemes köretként gyakrabban burgonyát fogyasztani, mivel gazdagon tartalmaz egészséges ballasztanyagokat és már kis mennyiségben is laktató hatása van.

 A só fokozza a vérnyomást

Régebben elfogadott volt ez a tézis. Időközben azonban a Bonni Orvosi Poliklinika tanulmánya igazolta, hogy a sóval való takarékos bánásmód se nem csökkenti a vérnyomást, se nem hosszabbítja meg az élettartamot. Ajánlatos tehát naponta mintegy 6 gramm, de maximum 10 gramm só fogyasztása.

 A zsír kövérít

Valóban a zsír a legnagyobb kalóriaszállító. Egy gramm zsír kilenc kalóriát tartalmaz. Ám a zsír nem mindig ugyanaz a zsír. A növényi zsírok fontosak az egészséges táplálkozáshoz. Tanulmányok bizonyították, hogy például az olívaolaj egyszeresen telítetlen zsírsavai rendszeres fogyasztása esetén csökkentik a vér koleszterinértékeit.

 Az esti evés kövérít

A földközi-tengeri országok lakói ezek szerint kövérebbek lennének az északiaknál? Egyáltalán nem! Pedig a spanyolok, az olaszok és a franciák igencsak késő este étkeznek. Egy több országra kiterjedő, tíz éven keresztül 7000 nővel és férfival folytatott tanulmány is ezt igazolja. A súly szempontjából az a döntő, hogy az ember egész nap mennyit eszik, nem pedig az, hogy mikor. Ugyanakkor hamis az a teória, hogy hamarabb le lehet fogyni, ha egyáltalán semmit nem esznek. A probléma ugyanis az, hogy a táplálék megvonásával a test „takaréklángra” kapcsol, és kevesebb kalóriát használ. A jojóeffektus így előre beprogramozott.

Csonthéjasokra nem szabad vizet inni

Ez az okos tanács még abból az időből származik, amikor a normális ivóvíz minősége sokkal gyengébb volt, mint ma és sokkal több csírát tartalmazott. Nagy adag gyümölcs (cseresznye, szilva) elfogyasztása után már gyomorproblémákhoz és hasmenéshez vezetett. Ma már nincs ilyen probléma mindaddig, amíg a gyümölcsöt fogyasztás előtt alaposan megmossák. Nyugodtan ihatnak rá vizet, nem fogja kikészíteni a gyomrukat.

Turbózzuk fel az immunrendszerünket!

 Ha a fentieket megszívleltük, érdemes tavaszra alaposan felerősíteni az immunrendszerünket. Fontos, hogy ilyenkor esélyt adjunk a szervezetünk önvédelmének. A táplálkozásunkban tavasszal különösen fontos a változatosság, mivel a testünknek vitaminokra és vitális anyagokra van szüksége. Sok zöldséget – például zellert, kínai kelt, zöldpaprikát –, fogyasszunk, mert a hosszú tél után a vitaminok hiányoznak a szervezetünkből.  A C-vitamin, az E-vitamin, a béta-karotin, valamint az A- és a B6-vitaminok bevitele  a legfontosabb.  Ezeken kívül ne feledkezzünk meg az ásványi anyagokról és nyomelemekről sem. A cink, a vas, a szelén, a réz, a magnézium szintén nélkülözhetetlenek, hiszen nekik köszönhetik az immunsejtek az aktivitásukat.

 A vitaminok és az ásványi anyagok mellett azonban fontos, hogy felfedezzük a természet gyógyító erejét is. Az erdőkben tett kiadós séták új erővel ajándékoznak meg bennünket. Itt mindenki tökéletesen ellazulhat. Egy kiadós gyaloglás a természet „zöld tüdejében” javítja a szív, a tüdő és az agy vérkeringését, közben erősíti az immunrendszerünket is. Az erdők csökkentik az úgynevezett üvegházhatást is és tisztítják a levegőt. A fák, vagyis a néma óriások gyógyító és immunerősítő képességét az őseink jól ismerték. Közismert a hársfa gyógyító ereje. A hársfatea immunerősítő hatása által a betegségmegelőzést is jól szolgálja. Az erdei fenyő éteri olajai váladékoldó és antibakteriális hatásúak. Hasonlóképpen hatnak a lucfenyő hatóanyagai is. Aki viszont a szívét szeretné erősíteni, a szelídgesztenye ragyogó választás, mivel tele van magnéziummal, káliummal és C-vitaminnal. A szelídgesztenyéből készült krémek pedig a vénás tüneteket enyhítik.

Az étkezés és a testmozgás mellett figyeljünk oda a kedélyállapotunkra is! Azért, hogy tavasszal az érzelmeink is újjászülethessenek, mi tehetünk a legtöbbet.  Nyissuk ki a szívünket, és engedjük az érzelmeinket felemelkedni! Védjük a saját életerőnket, hogy folyamatosan erősödhessen összhangban a természettel! Találjuk meg a boldogságot a természet szépségeiben, a nyíló virágokban, a zöldellő fákban és a madárcsicsergésben!

Boldog Nőnapot!

És ha már a nyíló virágokról beszélünk, akkor a nemzetközi nőnapról sem szabad megfeledkezni, amit a nagyvilágban 1917, nálunk pedig 1948. március 8. óta ünnepelnek. A nők iránti tiszteletet és megbecsülést mi sem fejezhetné ki jobban, mint egy szép tavaszi  virágcsokor. Aki azonban még egyéb ajándékkal is szeretne kedveskedni a virág mellett, annak ideális az Internetpatika weboldalán alaposan körülnézni, ahol ragyogó ajándékötletek találhatók minden korosztálynak.

Kovács M. Dóra

Forrás: Internetpatika