728 X 90

Természetes koleszterincsökkentők! Tények és tévhitek!

By Frizura & Szépség

,,Amikor sejtjeink meggyengülnek és elveszítik képességüket a regenerálódásra vagy a szaporodásra, akkor ez testi tüneteket okozhat, ám hasznos tápanyagokkal és megfelelő életmóddal megtámogathatjuk, hogy sejtjeink újra egészségesek legyenek. Csodálatos biológiai rendszerek vagyunk, és ahhoz, hogy elérjük a legmagasabb szintű egészséget, a sejtszintű egészségig kell eljutnunk! Megfelelően kell táplálnunk a szervezetünket a sejtek szintjén is” – Szabó Nikolett.

Gondoljunk csak bele, hogy régen mivel főztek nagyszüleink, dédszüleink, és ha belenézünk a fényképalbumba, látni fogjuk, hogy nem voltak elhízottak! Az emberi evolúció 4–5 millió éve alatt elődeink étrendje rendkívül gazdag volt tengeri táplálékokban és egyéb Omega–3-forrásokban, de viszonylag szegény volt Omega–6-ot tartalmazó növényi olajokban. A antropometriai bizonyítékok is azt mutatják, hogy az emberiség fejlődése során az Omega–6 és Omega–3 zsírokat körülbelül 1:1 arányban fogyasztott, ezzel szemben a mai arány közelebb áll a 20:1-hez.

Természetesen az iparosodás előtti populációk nem csak jóval kevesebb Omega–6-ot fogyasztottak, de fizikailag is sokkal aktívabbak voltak, kevesebb cukrot ettek, és nem voltak feldolgozott élelmiszerek. Az ipari forradalom kezdetekor (140 éve) az Omega–6 zsírsavak fogyasztása elkezdett emelkedni, az emberek pedig nem tudtak ehhez genetikailag alkalmazkodni.

Az Omega–6-ban túlságosan gazdag étrend megakadályozhatja, hogy a szervezet az Omega–3-at fel tudja dolgozni, ezzel lényegében semlegesítve a gyulladásgátló hatásukat. Ha sok az Omega–6 (olaj, margarin) az étrendben, akkor törékennyé válik a sejtmembrán. Rejtett gyulladások alakulnak ki. Tehát valóban szívvédő a margarin?

Az amerikaiak például a teljes kalóriabevitelük 20%-át szójababból nyerik, így a kalóriabevitelük 9%-a áll Omega–6 linolsavból!

Szív- és érrendszeri megbetegedések

A csőlátás a nyugati orvoslásban nem szemészeti, hanem gondolkodási probléma! Nézzük a nyers statisztikákat: magasvérnyomás-betegségben 2008-ban 8 millió ember halt meg a világon. Stroke-ban Magyarországon 18 000 ember hal meg évente, ennek az egynegyede 60 év alatti férfi.

 Az érelmeszesedés valódi okai:

Az orvosi szaktekintélyek szerint a szív- és érrendszeri bajok mögött a vérben található magas koleszterinszint a felelős. Ezért szigorú zsírszegény diétát írnak elő és gyógyszereket, koleszterincsökkentőket is kell szedni. Pár évvel ezelőtt felfedezték, hogy a betegség hátterében az érfalak gyulladása áll, ezért a kezelést is más szempontok alapján, más módszerekkel kell megkezdeni. A modern orvoslás szinte kizárólag a vényköteles gyógyszerekre támaszkodik a krónikus betegségek kezelése során és nem fordít kellő figyelmet a táplálkozás megváltoztatására.

A koleszterin gyulladás hiányában szabadon áramlik az erekben, ez a természetes. A gyulladás a szintetikus szereket tartalmazó élelmiszerek miatt alakul ki. Megbetegednek az érfalak, így rajtuk a koleszterin már könnyebben megtapad, elzárva ezzel a vér útját.

A másik oka ennek a gyulladásnak, az alacsony zsírtartalmú diéta, hiszen a szakemberek a zsíros ételek fogyasztása helyett azt ajánlották, hogy növényi zsírokat kell fogyasztani, amelyek ugyan tele vannak Omega–6 zsírsavakkal, viszont Omega–3 alig van bennük, ezért felborul a szervezet egyensúlya. Ezért van az, hogy egyre több a cukorbeteg, a szívbeteg és az elhízott ember.

A „rossz” gyulladások gyakran előfordulhatnak a szervezetben anélkül, hogy tudomásunk lenne róla. Ez az ún. „csendes” gyulladás az alapja napjaink legtöbb betegségének. A csendes gyulladás a vérerek gyengítésén keresztül hajlamosít a szívizom-megbetegedésekre. A véredények kijavítása érdekében a máj koleszterint termel, amely az erek „sebtapasza”. Félreértelmezések miatt általában a koleszterint (a reakciót) kezelik, mintsem az annak termelését kiváltó gyulladást (az okot). Egy, az „Archives of Internal Medicine” című folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint az Omega–3 táplálék-kiegészítéssel 23%-os halálozásiarány-csökkenést értek el, míg a hagyományos gyógyszerek csak 13%-os arányt produkáltak. A hosszan tartó csendes gyulladás ellen a szervezet egy másik, természetes gyulladáscsökkentőt, kortizolt is termel.

A kisgyermekeknek különösen szükségük van az Omega–3 zsírokra, különösen a DHA-ra, amely az idegrendszer elsődleges építőeleme. A gyermekek általában már születésük előtt, de gyermekkoruk során is hiányt szenvednek ebből. A DHA magas koncentrációban van jelen az egészséges agysejtekben és a retinasejtekben. Tanulmányok kimutatták, hogy a DHA hiánya alacsonyabb intelligenciaszintet, csökkent koncentrációkészséget, romló éleslátást, csökkenő motorikus képességeket és magasabb ADD-előfordulást okoz. Egy tanulmány az Omega–3-bevitel hatását vizsgálta olyan gyermekeknél, akiknek koordinációs fejlődési rendellenességük van. Ez a zavar az iskoláskorú gyermekek mintegy 5%-át érinti.

 Sztatinok/koleszterincsökkentők mellékhatásai

A betegek majdnem fele nem szedi be a neki rendelt koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket, olvasható a PharmaOnline-on.

A betegek egy része tart a sztatinok alkalmazásától és visszautasítja a terápiát, miközben a sztatinok alkalmazása igazoltan csökkenti a kardiovaszkuláris elhalálozást, írja a PharmaOnline. Az Amerikai Egyesült Államok AHA (Amerikai Szív Társaság; American Heart Association) és ACC (Amerikai Kardiológiai Szakkollégium; American College of Cardiology) szakmai szervezetei adataira hivatkozva 2003 és 2012 között 18 százalékról 26 százalékra emelkedett a sztatinokat szedők aránya. 2011–2012-re a koleszterinszintet csökkenteni szándékozó betegek 93 százaléka valamilyen sztatint alkalmazott.

Az USA-beli CDC (Centers for Disease Control and Prevention) 2005 és 2012 közötti adatai alapján a betegek majdnem fele nem szedi be a neki felírt koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket.

A betegek 5 százalékánál izompanaszok jelentkezhetnek

A sztatinok szedésével kapcsolatos egyik leggyakoribb mellékhatás az izomfájdalom és izomgörcsök jelentkezése, ami a sztatinterápiában részesülő betegek mintegy 5 százalékát érinti. Mint egy vizsgálatból kiderült, a betegek hajlamosak izommellékhatásokról beszámolni, ha tudatában vannak annak, hogy sztatinokat alkalmaznak. A nocebohatásra visszavezethetően 41 százalékkal több beteg számolt be izmokat érintő mellékhatásokról, ha tudatában voltak annak, hogy ők sztatinokat szednek, mintha ezt nem tudták. A koleszterincsökkentők 25–30%-kal fokozzák a cukorbetegség kockázatát. Egy 2011-es elemzésben David Preiss és munkatársai 5 klinikai próba 32 752 betegének 5 éves adatait elemezték összevontan. Eszerint az 5 év alatt a betegek 12%-a vált cukorbeteggé az 5 év alatt (Preiss és mts., 2011).

A koleszterinszint-csökkentők gátolják a Q10 szintézisét, ami jelentősen rontja a szív- és a légzésfunkciókat. A szellemi funkciókat ugyancsak károsítja a koleszterin szintjének csökkentése (Golomb és mtsi., 2008).

Glyn Wainright és munkatársai 2009-es összefoglalójukban rámutattak arra, hogy a szervezet összes sejtje, beleértve az agysejteket is, rengeteg koleszterint tartalmaz, és így a mesterségesen lecsökkentett koleszterinszint súlyosan károsítja a szervezet működését.

A szellemiteljesítmény-csökkenés az izomfájdalmak után a második leggyakoribb mellékhatás. Egy újabb súlyos mellékhatás a vérzéses stroke kockázatának 60–70%-os növekedése. A koleszterincsökkentők rontják a szklerózis multiplexes és mindenféle degeneratív agyi betegségben szenvedők állapotát, ugyanis az agynak sok koleszterinre van szüksége a velőhüvely újraképződéséhez, illetve az agysejtek regenerálódásához.

Természetes koleszterincsökkentők

Polifenolok és reishi

A növényi polifenolok természetes folyamatok által létrejött komplex biológiai molekulák. Több mint 8000 különböző polifenolvegyületet azonosítottak a növényekben. A polifenolok egyik forrása a kombucha, ugyanis erjedése során nagy mennyiségben szabadul fel. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5980301/)

A polifenolok elsősorban az oxidatív stressz elleni küzdelem és védelem kapcsán ismertek. Számos más tulajdonsággal is rendelkeznek, ezek közé tartozik a gyulladáscsökkentő, hízást gátló, a cukorbetegség kialakulását megelőző és antiallergén tulajdonsága, valamint a májat és a gyomrot védő hatása.

Epidemiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy ezek a mechanizmusok hatással vannak a kardiovaszkuláris és neurodegeneratív betegségek, valamint egyes rákos megbetegedések megelőzésében.

A polifenolok gyulladásos markerekhez kapcsolódnak. A krónikus gyulladás közismerten a szív- és érrendszeri megbetegedések előszobája és a polifenolok ismert gyulladásgátló szerek.

Reishi (Ganoderma lucidum, pecsétviaszgomba)

A Ganoderma lucidum (pecsétviaszgomba, reishi) etanolos kivonata javítja a zsíranyagcserét és szabályozza a bélflóra megfelelő összetételét.

Ezt egy olyan állatkísérletes modellen keresztül igazolták, ahol a patkányokat magas zsírtartalmú étrenden tartották. Ez a hatás az úgynevezett triterpenoidoknak köszönhető.

Az állatkísérlet eredményei azt mutatták, hogy a Ganoderma lucidum jelentősen csökkentette a triglicerid- (TG) szintet, az összkoleszterinszintet és az LDL-koleszterinszintet. Továbbá egészséges irányba változtatta meg a bélflóra összetételét.

A fenti eredmények azt mutatják, hogy a Ganoderma triterpenoidok képesek a zsír anyagcsere-rendellenességek enyhítésére, és bélflóra szabályozására. (https://pubs.rsc.org/en/content/articlelanding/2018/fo/c8fo00836a)

A Naja Forest Reishi folyékony gomba az etanolos kivonat hatóanyagait is tartalmazza, ugyanakkor az egyedi gyártástechnológiának köszönhetően a termék ALKOHOLMENTES!

A Ganoderma lucidum – a polifenolokhoz hasonlóan – antioxidáns és májvédő hatékonysága képes kivédeni az oxidatív stressz okozta tüneteket, valamint képes az enyhe fokú májproblémák visszafordítására, antioxidáns, anti-aging (öregedésellenes) és májvédő hatással rendelkezik.

Fenti két anyag (polifenolok és reishi) szinergizáló hatása érvényesül a Best Nature Max Immun-készítményben.

Ez a remekmű egy olyan magas antioxidáns- (TAS) tartalmú flavonoidkészítmény, amely hosszú távon stabilan megőrzi antioxidáns képességét, íz-, szín-, illatanyagát, és ugyanakkor a benne lévő összetevők és hatóanyagok szempontjából a piacon lévő legmagasabb értékeket tudja biztosítani. A TAS-érték a teljes antioxidáns-tartalmat jelöli, melyet a flavonoid-, polifenoltartalom-értékekből lehet számolni. Csak az oxidációmentes formák jelentenek értéket, az oxidált fenolos vegyületek már hatástalanok, tehát csak az összpolifenol-tartalomban jelennek meg.

A reishigombán kívül még 3 gombafaj teljes spektrumú hatóanyag-tartalmával rendelkezik: shiitake-gomba, mandulagomba és kínai hernyógomba. Ezek a folyékonygomba-kivonatok a világon egyedülálló Naja Forest bio-gyártástechnológiájával készülnek. Az alapanyagok szigorúan biogazdálkodásból származnak.

A biotermékek jelentősége abban áll, hogy a talaj, a termesztés és a növényvédelem szigorú előírásainak biztosításával a termény, így az élelmiszer nem tartalmaz növényvédő szereket, műtrágyákat (magas nitrit-, nitrátszint). Tehát a növényi és állati eredetű élelmiszerek káros anyagoktól mentesek. Ez elsősorban a vegetáriánus táplálkozásúak számára a legfontosabb. Csökkenteni tudjuk a szervezet terhelését, a káros szabad gyökök bevitelét, és természetesen a karcinogén anyagok jelenlétét.

Magyarországon a vásárlóközönség még nem fordít kellő figyelmet a biominősítéssel rendelkező élelmiszerek felé, mert nehezen megfizethetőek számukra.

Zsíradékot? De milyent?

A zsírok és az olajok táplálkozásunkban létfontosságú szerepet töltenek be. Energiát biztosítanak és nélkülözhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához, a hormontermelődéséhez, az idegrendszer működéséhez.

A hidegen sajtolt olajokat ne hevítsük, hanem utólag adjuk az ételhez: kendermag, olíva-, tökmag-, szezámmag-, szőlőmag-, mákolaj. Ezeket akár önmagukban is fogyaszthatjuk, naponta 4 evőkanállal.

Feltétlenül kapjon helyet étkezésünkben a telített zsírok közül a mangalica-, kacsa- és libazsír. Mindig legyen otthon kókuszzsír is, mely kifejezetten jó a sütéshez.

A csíráztatott kendermagból hideg sajtolással készült olaj természetes módon optimális arányban tartalmazza az Omega–6, Omega–3 zsírsavakat. Fontos különleges zsírsavtartalmának (gammalinolénsav) következében erős gyulladáscsökkentő hatása van. Természetes digliceroltartalma mintegy 15%. Jelenős klorofilltartalmának köszönhetően antioxidációs aktivitása is magas. A kender csíráztatása során saját enzimei felhasználásával az olaj legalább 15%-a digliceriddé alakul. Az Omega–3 elősegíti a vér normális koleszterinszintjének kialakulását. Jelentős mennyiségű gammalinolénsavat tartalmaz.

Az E-vitamin mint antioxidáns megakadályozza a szabad gyökök kialakulását és leköti a meglevő oxidatív szabad gyököket.

Mediterrán táplálkozással a szív- és érrendszer védelmében

A New England Journal of Medicine közelmúltban megjelent tanulmánya kimutatta, hogy a mediterrán étrend 30 százalékkal csökkenti az akut szívroham, az agyvérzés vagy a szív- és érrendszeri halál kockázatát. A tanulmány megerősíti, hogy a mediterrán étrend hatása az egészségre olyan hatékony, hogy önmagában képes megakadályozni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.

Hét éven át követték 1197 beteg állapotát. Megállapították, hogy azok közül, akik a mediterrán étrendet követték, 37%-kal kevesebben haltak meg, mint azok közül, akik nem változtattak a táplálkozásukon.

A Predimed nevű nagy európai tanulmány azt mutatta, hogy a mediterrán étrend ténylegesen gyógyhatású, a normál, alacsony zsírtartalmú étrendhez képest is 30%-kal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát. A kapcsolódó vizsgálatok azt mutatják, hogy a polifenol fogyasztása a kardiovaszkuláris rizikó csökkentésének egyik fő tényezője, és a mediterrán diéta polifenoljai közvetlenül a szív- és érrendszeri kockázati tényezők csökkentését eredményezik. Gyakorlatilag minden degeneratív betegség kedvezően befolyásolható a mediterrán táplálkozásra való áttéréssel. Kifejezetten azokat a növényi ételeket részesítsük előnyben a mediterrán étrenden belül is, amelyek leginkább támogatják az agy egészségét, mint például a kendermagolaj, az olívaolaj, az olajos magvak, a zöld leveles zöldségek.

Ajánlott ételek:

  • Friss gyümölcs: legalább naponta 3-szor.
  • Zöldség: legalább naponta 2 adag.
  • Mogyoró: egymaréknyi legalább hetente 3 adag.
  • Hal: legalább hetente 3 adag.
  • Hüvelyesek: legalább hetente 3 adag.
  • Lencse: jó rostforrás. B-vitaminokat és polifenolokat tartalmaz. A lencsében lévő értékes anyagok megakadályozzák az angiotenzin-II hormon által indukált magas vérnyomást, óvják az artériákat a szűkülettől.
  • A gránátalma héjában lévő anyagok gyulladáscsökkentő hatásúak. Tanulmányok azt mutatják, hogy a gránátalma hatóanyagai magas koleszterinszintű állatokban növelik az oxidatív stresszel szembeni ellenálló képességet. Segíti a koleszterin kiáramlását az erekből. Ezáltal szerepet játszhat az érelmeszesedés megelőzésében. Elsősorban frissen fogyasszuk!

  • Együnk sok fokhagymát! A magas koleszterinszint csökkentésének egyik természetes gyógymódja az allicin bevitele, ami a fokhagyma legaktívabb hatóanyaga. Akkor keletkezik, amikor a friss fokhagymát felvagdossuk, összezúzzuk (ezzel sejtsérülést okozunk). Ekkor az alliinázenzim az alliint allicinná alakítja, ami a friss, „kellemes” aromájáért felelős. Ez a fokhagyma természetes védekezőrendszere a kártevők ellen. Az allicin viszont egy nagyon bomlékony, instabil vegyület, ami hamar átalakul más kéntartalmú vegyületté. Ezért nagy érték, ha olyan allicintartalmú készítményt találunk, amiben már stabilizált allicin van. A stabilizált allicin egyik nagy előnye, hogy nem „bízza a testünkre”, hogyan alakítjuk át a fokhagymában található alliint allicinné, hanem megbízható módon azonnal, a számunkra ideális formájában tudjuk azt magunkhoz venni. 

Már az 1980-as és az 1990-es években is több kutatás megerősítette, hogy a fokhagyma rendszeres fogyasztása képes legalább 10%-kal csökkenteni a koleszterinszintet.

Korábbi népegészségügyi kutatások is igazolták, hogy azokban az országokban, ahol több fokhagymát fogyasztanak, alacsonyabb a szívkoszorúér-betegség előfordulási aránya (ennek a betegségnek a legfőbb oka a magas koleszterinszint). Az olaszok, a görögök, a spanyolok, Ázsia és Kína népessége körében sokkal alacsonyabb ennek a betegségnek az aránya, mint például a meglehetősen kevés fokhagymát fogyasztó briteknél.

,,Könnyebb lehet (és anyagilag is kifizetődőbb) a mikrobákhoz és a génekhez hasonló jól meghatározott okokat kutatni, de amíg figyelmen kívül hagyjuk a teljes képet, a betegségek jelentős része ismeretlen eredetű marad. Nem fogjuk kint a lámpafénynél meglelni az egészség kulcsát, belülre kell tekintenünk, ahol homály és sötétség van.

A betegségek túlnyomó hányadának nem csak egyetlen oka van. Még ha sikerül is beazonosítani egy-egy kiemelkedő kockázati tényezőt – biológiai öröklődés bizonyos autoimmunbetegségeknél vagy a dohányzás a tüdőráknál –, ezek a hajlamosító tényezők nem elszigetelten léteznek. A személyiség sem okoz önmagában betegséget: nem lesz valakinek csak azért rákja, mert elfojtja az agresszióját. A rendszeralapú megközelítés figyelembe veszi, hogy több folyamat és tényező együttesen játszik szerepet a betegség kialakulásában és a gyógyulás folyamatában.

Az egyén biológiája a szervezet történetét tükrözi a környezettel való élethosszig tartó kölcsönhatásában, vagyis a folyamatos energiacserében, amelyben a pszichológiai és a szociális tényezők ugyanolyan fontos szerepet játszanak, mint a fizikaiak.

A gyógyulás az egyensúly és a harmónia megtalálása. Nem idézhetjük elég gyakran az emlékezetünkbe azt, amit a magyar nyelv a mai napig megőrzött, az „egészség” eredetileg az „egész” szóból származik. Meggyógyulni, egészségessé válni annyit tesz, mint egésszé válni, kiteljesedni.

Egyáltalán hogyan lehetséges az, hogy valaha is kevesebbek vagyunk, mint egy egész? Az, ami egy egészet képez, kétféle módon lehet kevesebb: vagy elvesznek belőle valamit, vagy pedig olyan mértékben megbomlik a belső harmóniája, hogy az eddig együttműködő részek már nem képesek tovább az együttműködésre. Láthattuk, hogy a stressz felborítja a szervezet belső egyensúlyát, így reagál arra, ha veszélyt észlel, ideértve azt is, amikor valamely alapvető szükségletünket nem tudjuk kielégíteni.

Gyakran hallom a hozzám fordulóktól: mindig egészséges életet éltem, kiegyensúlyozottan táplálkoztam, rendszeresen mozogtam. Mindig odafigyeltem magamra. De mi a helyzet azzal, ami nem tudatosul bennünk, az érzelmek elfojtásával járó stressz.

A tudás és a belátás ezért képes megváltoztatni az embereket, és ezért hasznosabb, ha belátunk valamit, mint ha csak tanácsot adnak nekünk.

Az egészség lehetősége ott szunnyad mindannyiunkban, mint ahogyan a betegség és a diszharmónia lehetősége is. A betegség, a rendellenesség maga a diszharmónia. Pontosabban a belső diszharmónia külső kifejeződése. Ha a betegséget külső behatásnak, valami idegennek tekintjük, könnyen polgárháborús övezetben találhatjuk magunkat, ahol saját magunk ellen harcolunk” – Szabó Nikolett.

Szabó Nikolett tudományos kutató

Cikkajánló: Kevesebb stressz és egészségesebb élet tudatos tervezéssel!

Legyünk karcsúak és maradjunk egészségesek! 10 tipp az egészséges fogyáshoz

Kulcsszavak: , , , , , ,

[an error occurred while processing the directive]

Leave A Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírlevél regisztráció

Frizura és szépség