Baba sorozat: Zalánnal az élet – 4. rész
Szépen sorban peregnek a hónapok, én meg csak kapkodom a fejemet, hogy milyen nagy ez a Kislegény. Már most arra gondolok, hogy mi lesz majd, ha megnő és egy napon bejelenti, hogy elköltözik…
De nem, nem, nem kell még, hogy ezen járjon az agyam! Van még időnk bőven! Ki kell használni minden pillanatot! Meg kell élni minden apró jelenetet, ott kell lenni szívvel, lélekkel, figyelemmel, szeretettel, áhítattal, és hálával.
Zalán 4 hónapos lett! A napokban nézegettem az első fényképeit… mennyit változott! Szinte rá sem lehet ismerni: kihullott egy nagy adag babahaj, felkúszott némi babaháj, eltűnt egy csomó babapötty, megnőtt 20 kicsi babaujj, hangosabb lett a babazaj, mosolyra nyílt a babaszáj, vidámabb lett a baba élet. És persze a felnőtt élet is! ☺ El sem tudom képzelni, hogyan is élhettünk nélküle. Minden mozdulatunkban benne van, vezérli minden gondolatunkat, főszerepet kapott az életünkben. Megtanultunk együtt élni, utazni, kirándulni, ünnepelni, aludni, felkelni, fürdeni, enni vele. Együtt, hárman vagyunk egy egész.
Barátok a láthatáron
Könnyű dolga van Zalánnak, hiszen rengeteg kisgyerek veszi körül: öt unokatesó és jó néhány ismerős babatárs. Eleinte tudomást sem vett a mellette evickélő, egy hónappal fiatalabb unokahúga létezéséről. Letettük őket a játszószőnyegre, nyúlkáltak a színes állatkák után, de mindenki a maga oldalán lévőkhöz. Néha-néha összeakadt a kezük, de erre is csak mi kaptuk a fel a fejünket és rögtön nyúltunk a fényképező után, hiszen „megfogták egymás kezét, jaj, de cukik, szeretik egymást”! Mostanában viszont figyelgetik a másikat, és olykor tudatosan nyúlnak egymás felé. Felismerték, hogy az a pici, gőgicsélő pötty a kanapén, bizony, nem egy műanyag játék, hanem egy sorstárs, egy hús-vér baba, akinek kiválóan meg lehet tépni a ruhácskáját, vagy meg lehet nyomni azt a kékes, csillogó gombot az arcán, ha anya nem lép köze időben. A haverbabák is kapnak már némi figyelmet tőle: egy-egy finom, puha simogatással adja tudtukra, hogy „helló, itt vagyok, látlak, tetszel nekem”!
A felnőttekkel is kezd megismerkedni, barátkozni. Van, aki rögtön elnyeri a tetszését, engedi, hogy ölbe vegye, játsszon vele. Van, aki pedig rögtön sírást vált ki belőle. Persze ez attól is függ, hogy éppen melyik lábbal kelt fel aznap! ☺
Kárpátiné Boross Nóra
Fotó: babafoto.kantortunde.hu
Vélemény, hozzászólás?