728 X 90

Jótékony szelídgesztenye

By Frizura & Szépség

 

A szelíd gesztenyefa nagyon hasznos növény, amely Közép- és Dél Európában már ősidők óta él, és az itt élő embereknek fontos táplálékát képezte. A régi rómaiak szerint az ember számára ott vannak meg az optimális életfeltételek, ahol a szelídgesztenye megél. A monda szerint Magyarországon a szelídgesztenye Mátyás király idejében vált ismerté, Beatrix királyné hozta magával Itáliából. Károly Róbert király pedig a népi nyelvek szerint öt szelídgesztenye-erdőt telepített Nagymarosra.  Nagybányán a szelídgesztenye volt az a nemes gyümölcs, amellyel a főuraknak és az erdélyi fejedelmeknek kedveskedtek a város vezetői.  A feljegyzések szerint a város ebből a gyümölcsből ajándékozott 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek is.

Amit a szelídgesztenyefáról tudni kell – A gesztenyefa, metszés nélkül is szép, formás koronát nevel a számára kedvező üde talajokon, ahol az évi csapadék legalább 700 mm. A fagyokat jól tűri, de hideg, szeles helyen a gyümölcs éretlen marad. A meszes talajokon a lombja sárgul, rosszul fejlődik. Virágai június-júliusban nyílnak.  A virágát igen csak szeretik a méhek, a gesztenyeméz pedig valódi, különleges csemege. A gesztenyevirágzatban, a kupacsban gyakran három virág is előfordul. A termés érése fajtától és termőhelytől függően szeptember végétől november elejéig tart. A szúrós kopáncsban fejlődő makkok éretten felnyílnak, a termés a földre hull, szüretkor onnan szedik össze. A szelíd gesztenyefa egyike a leghosszabb életű fáknak, sokszor 30 méter magasra is megnő.  A 200-300 éves fa sem ritkaság, de még ezeréves gesztenyefát is találhatunk.

Mindenki kedvence – Az apró szemű gesztenyét évszázadokon keresztül nem csak a vaddisznók fogyasztották, de a házi disznókat is ezzel takarmányozták. A nagy szemű gesztenyét – amelyet mi maróninak nevezünk – megfőzték és tésztát készítettek belőle, amely egyes vidékeken a kenyeret is helyettesítette. Manapság vaslapon sütik és árulják az utcákon az illatos gesztenyét, főleg Karácsony tájékán. Az ősz beköszöntével egyik igen közkedvelt édesség a gesztenyepüré tejszínhabbal. Ez érdekes módon csak az egykori Monarchia országaiban terjedt el, más országokban szinte ismeretlen.

Tápláló és egészséges – A szelídgesztenye korszerű tápanyag, melynek értékeit több ezer éve ismeri az ember. Éppen ezért, jelentős helyet foglal el az egészséges táplálkozásban. A szelídgesztenyéből készült ételek bármely korosztály egészségmegőrző étrendjébe jól beilleszthetők. Felhasználása mindig is széleskörű volt, mivel előételek, levesek, húsételek, mártások, köretek, desszertek közkedvelt alapanyagaként szolgált. Egy XVI. századból származó francia recept szerint húspótló, böjti napokon is nagy előszeretettel használták vagdalt készítéséhez. A szántóföldi művelésre alkalmas területeken élők számára a gesztenye a gabonát és a burgonyát is helyettesítette.  Ezeken a területeken a parasztcsaládok szárított gesztenyéből készült lisztből sütötték a kenyerüket is. A gesztenye összetétele a zöldségekhez és a gyümölcsökhöz áll a legközelebb. Antioxidáns hatású, ”sejtvédő” E vitaminban gazdag.  A belőle készített hagyományos gesztenyemassza, és püré is nagy mennyiséget tartalmaz ebből az értékes vitaminból.
A gesztenyében meglehetősen magas az úgynevezett vízben oldódó vitaminok közül a B1 vitamin (tiamin), a B2 vitamin (riboflavin), valamint a B6 vitamin (piridoxin) mennyisége is. Kevéssé ismert, a gesztenye jelentős C vitamin tartalma, ami a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas érték. A gesztenye 100 grammonként 20 mg nátriumot, 553 mg káliumot, 94,6 mg kalciumot és 90 mg foszfort tartalmaz. Ezek az ásványi anyag- értékek a legtöbb gyümölcshöz képest kimagaslóak. A gesztenye nyersrosttartalma is igen magas. Az élelmi rostnak köszönhetően a gesztenye csökkenti az éhségérzetet és jótékony hatással van a bélműködésre is. A rostfogyasztás segít a túlzott inzulintermelés visszaszorításában, amely a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője. A gyümölcs, magas szénhidrát tartalmának köszönhetően a gabona- és burgonyafélék helyettesítőjeként szolgálhat, illetve régen húspótlónak tojás és sajt felhasználásával vagdalt készítéséhez is hasznosították. A rostfogyasztás segít a túlzott inzulintermelés visszaszorításában, amely a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő kockázati tényezője. Zsiradékot a gesztenye és a gesztenyemassza, -püré csak nyomokban, koleszterint pedig egyáltalán nem tartalmaz. Ezek a táplálékban lévő emészthetetlen poliszaharidok, melyek az emésztő enzimek hatásával szemben ellenállóak. A vastagbél baktériumai részlegesen bontják ugyan a rostokat, de ezek a poliszaharidok gyakorlatilag alig hasznosulnak.

Egészségmegőrző hatása – A szelídgesztenye rendszeres fogyasztása az egészséges testsúly fenntartásához hozzájárul. Vérszegénység, erőtlenség és gyengeség esetén is jót tesz a gesztenye. Sportolóknál pótolja az elveszett energiát, ásványi anyagokat, vitaminokat.  A gesztenye leveléből, gyümölcséből készült főzettel enyhíthető a köhögés, valamint tüdőproblémák ellenszereként is használható. A reumás panaszok, hátfájás, ízületi merevség ellen és izomlazítónak is hatásos. Hasmenésre, görcsre a termés illetve a kéreg fogyasztása ajánlott. Teáját asztma, köhögés és hörghurut gyógyítására isszák.

Kovács M. Dóra

[an error occurred while processing the directive]

Leave A Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ne maradj le cikkeinkről

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás