Balett, a kecsesség ritmusa
Egy kifinomult, lágy, kecses mozgásforma, amely a szépséget és a tisztaságot képviseli. A mimika, a pantomim és a tánc drámai megjelenése. Ilyen intuitív, ilyen klasszikusan mai és magával ragadó a balett.
Ezt már a 16. században a franciák és az olaszok is felfedezték, e két országból ered ugyanis a dramatizált táncként megjelenő balett. Elődje a mascherata volt, amely zenés, táncos álarcosbált jelentett. A 17. századtól a baletthez hozzákapcsolták az operát, amely éppen kialakulófélben lévő műfaj volt. Az első balett előadást 1581-ben rendezték Párizsban, ahol híres zeneszerzők, festők, írók, költők is tiszteletüket tették.
A francia balett sikeréhez és elterjedéséhez a kor nagy költői és zeneszerzői mind hozzájárultak. A Habsburg uralkodók nagy örömére a 17. században meghonosodni látszott a bécsi balett. A 18. században lekopott a koreográfiából a pantomim, majd szép lassan az operától is elszakadt, és teljesen önálló műfajjá vált.
A hazai balett több mint 200 éves múltra tekint vissza, ám az igazi fordulat 1884-ben következett be: ekkor nyílt meg a budapesti Operaház, amely a magyar balettművészet központja lett. Megalakulásakor a dalszínházban működő balettkar 60 főből állt: 30 kartáncosból és 30 növendékből. Élén 4 magyar és 2 olasz szólista állt. A magyar balettművészet kialakulásához két fő tényező járult hozzá: az olasz tánctechnika és képzés, és a bécsi színpadi ízlés. 1950-től pedig erős orosz hatás érződött a magyar baletton. Megjelentek a színpadon a klasszikus orosz művek, és a képzési rendszer is orosz mintát követett. Ugyanebben az évben megalakították az Állami Balett Intézetet, melynek első vezetője Nádasi Ferenc volt.
Kelemen Ágnest, a Magyar Állami Operaház balett táncosát kérdeztük. Ágit az Átvarázsolva rovatban is láthattunk már.
Jelenleg a Modern+1 című darabban szerepel: az első felvonásban a Hat tánc című darabban (Mozart, W. A. / Kylián, J.), a második felvonásban pedig az Etűdök című darabban (Czerny C. / Riisager, K. / Lander, H.).
Mióta balettozol?
Körülbelül két éves korom óta. Először korcsolyázni jártam, ahol szárazedzés során balett órákat is vettem. Öt évesen a Semmelweis utcába, majd hat évesen az akkori Balett Intézet előkészítőjébe jártam három évig. Kilenc éves koromban sikeresen felvételiztem a Magyar Táncművészeti Főiskola klasszikus balett szakára. Ennek nagyon örültem. Így megkezdtem a hosszú utamat afelé, hogy sikeres táncos lehessek. 2011-ben fejeztem be a tanulmányaimat, majd ezt követően a Magyar Állami Operaház balett társulatába sikerült bekerülnöm. Az idei év már a harmadik évem a társulatban és igazán nagyon boldog vagyok, hogy a tagja lehetek.
Kinek ajánlott?
Ez így konkrétan nehéz kérdés, hogy kinek ajánlott, mert a baletthez sok minden kell, pl. testi adottságok kitartás, akarat, bátorság stb., már ha az ember hosszú távon szeretné csinálni. Azonban szerintem kiskorban mindenképpen hasznos a gyerekeknek, mert rendkívül sokat tud a tartáson javítani. Valamint mindenkinek, aki szeretne táncolni, akár klasszikus balettet, vagy más táncot, nagyon fontos mint alap. Nagy segítséget nyújt a táncosnak, ha rendelkezik klasszikus balett alapokkal, mivel ezáltal jobban ismeri a testét, sokkal tudatosabban használja, ami által koordináltabbak a mozdulatai, és kidolgozottabbak. Én mindenkinek ajánlom, aki szereti a táncot, illetve a művészetet, a színház varázslatos világát, és persze a balettet.
Milyen adottságok kellenek hozzá?
Nagyon fontosak a testi adottságok pl. a tágság, a kifordítottság, a hajlékonyság, a vékony alkat és a hosszú végtagok. Azonban elengedhetetlen a tánc szeretete, az alázat a művészet iránt, és a kitartás.
Lehet valaki akármilyen tehetséges, ha ezek hiányoznak belőle, akkor nem lesz belőle igazi táncművész.
Mikor kell elkezdeni?
A legcélszerűbb kiskorban mivel akkor még formálható a test, és sokkal könnyebb elsajátítani a technikát. Nehéz pontos életkort meghatározni, mert gyerekenként eltérő, a mozgás fejlettsége, a koordináció készség, illetve a figyelem. Ezeket mindenképpen szem előtt kell tartania a szülőnek! De érdemes már fiatal korban megismertetni a gyermekeket ezzel a csodálatos műfajjal, hiszen ebben a korban a legfogékonyabbak. Május végétől ifj. Harangozó Gyula koreográfiájában tíz estén át elevenedik meg a Hófehérke és a 7 törpe története az Erkel Színházban – egy ilyen mesebalett már a kicsik számára is érthető és maradandó élményt nyújt.
Boross Nóra/MG
Fotók: Csibi Szilvia, Kanyó Béla
Vélemény, hozzászólás?